Vannak olyan kérdések, melyek noha gyerekkorunk óta foglalkoztatnak bennünket, egyértelmű választ mégsem kaptunk rájuk soha-senkitől. Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás? Milyen színű egy zebra? Miért bámulnak a macskák a semmibe? Ezek mind-mind olyan kérdések, melyek mindannyiunk fantáziáját megmozgatták már jó párszor, de kielégítő választ mégsem találtunk rájuk egyszer sem. Egészen idáig legalábbis: cikkünkben ugyanis most tudósok segítenek nekünk választ találni az ilyen és ehhez hasonló "életre szóló" kérdéseinkre.
MI VOLT ELŐBB: A TYÚK VAGY A TOJÁS?
A tudósok sokáig nem tudták meghatározni, hogy mi lehetett előbb - a tojás vagy egy ősi állat (a tyúk őse), de végül választ adtak rá. Nos a mi meggyőződésünk szerint a tyúk volt hamarabb, hiszen Isten amikor megteremtette a világot, akkor készre teremtette az állatvilágot. Más szavakkal egy olyan tyúkot teremtett, aki képes volt tojást tojni. Sajnos vannak akik nem hisznek istenben, ők azt állítják, hogy a tojás volt hamarabb, ami a semmiből alakult ki.
MIÉRT JELENNEK MEG FOLTOK A SZEMÜNK ELŐTT, AMIKOR ERŐS FÉNYBE NÉZÜNK?
Amikor erős fény éri a szemünket, a retina fotoreceptoraiban átmeneti túlterhelés lép fel. Ez azt jelenti, hogy rövid ideig nem képesek reagálni semmire, és - jobb híján - ilyen "foltok" segítségével pótolják a hiányzó kép-részleteket.
MOST AKKOR A ZEBRA FEKETE SZÍNŰ FEHÉR CSÍKOKKAL VAGY FORDÍTVA?!
A zebra valójában egy fekete ló, fehér csíkokkal. A csíkok a szelektív pigmentáció genetikai folyamatának eredményei. A tudósok úgy vélik, hogy ez a csíkozás segít a zebráknak, hogy távol tartsak maguktól a bögölyféléket.
MIÉRT BÁMULJÁK A MACSKÁK A SEMMIT?
Sokan úgy gondolják, hogy a macskák azért bámulnak sokszor a "semmibe", mert látják a szellemeket. Ez persze csak mendemonda, kiskedvenceink leggyakrabban azért néznek így, mert hallanak bizonyos hangokat vagy éreznek bizonyos szagokat, amiket mi emberek a gyenge érzékszerveink miatt nem vagyunk képesek érzékelni.
HOGYAN KÉPES VÁLTOZTATNI A SZÍNÉT A KAMÉLEON?
A kaméleonok bőrében kromatofor pigmentsejtek vannak, amelyek különböző színű pigmenteket tartalmaznak. Az igazi kulcs azonban az állat bőre alatt lévő guanin alapú nanokristályrácsban rejlik: a kaméleonok ugyanis bőrük feszességének segítségével képesek befolyásolni a bőrükben lévő, rájuk eső fényt megszűrő és visszatükröző kristályok formáját - ezzel alakítva, hogy mikor-milyen színű legyen a bőrük.
MIÉRT HASONLÍTUNK ANNYIRA BIZONYOS FELMENŐINKRE?
Az emberi gének megoszlanak. Vannak domináns (erős) és recesszív (gyenge) gének. Ha például egy kék szemű gyermek születik egy barna szemű szülőhöz, akkor sincs semmi meglepő, ez egyszerűen azt jelenti, hogy a szülők recesszív kék szemű génekkel rendelkeznek.
A felmenőinket vizsgálva pedig magas a valószínűsége annak, hogy találunk valakit, aki hozzánk hasonló domináns és recesszív génkészlettel rendelkezett, vagyis a többi rokonunknál jobban hasonlított ránk.
Egyébként gyakran előfordul, hogy a családban a gyermekek közül az egyik az anyára, a másik pedig az apára hasonlít, ami a génszétválásnak köszönhető: a testvérek általában ellentétes génkombinációkat kapnak.
MIÉRT VAN AZ, HOGY NÉHA KEVESEBB ALVÁSSAL IS KIPIHENTEBBEN ÉBREDÜNK?
Valójában az ébredés utáni kipihentség nem csak attól függ, hogy hány órát aludtunk az éjjel. Ha napközben gyorsételekkel, kávékkal, energiaitalokkal bombáztuk magunkat és még esetleg vizet sem fogyasztottunk eleget, akkor teljesen mindegy, hogy hány órát alszunk, biztos, hogy fáradtan fogunk ébredni.
A hosszú alvás akkor sem lesz pihentető, ha túl későn kezdünk hozzá, mivel a testünk nem tud időben elkezdeni melatonint termelni, ami számos rendellenességhez vezethet. A legjobb, ha éjfél előtt álomra hajtjuk a fejünket.
Kibírhatatlan fáradtság esetén napközben is pótolhatjuk a pihenést, de ha úgy döntünk, hogy álomra hajtjuk a fejünket, akkor az lehetőleg 13 és 15 óra között legyen, és ne tartson tovább 30 percnél. A napközbeni hosszú alvás kellemetlen lehet, mivel a mély alvási fázisból már sokkal nehezebb felébredni. Ennek köszönhető az is, hogy egy hosszú délutáni szunyóka után sem feltétlenül érezzük magunkat kipihentebbnek.
MIÉRT ÉREZZÜK ÚGY, HOGY MINÉL IDŐSEBBEK VAGYUNK, ANNÁL GYORSABBAN TELIK AZ IDŐ?
Amerikai tudósok szerint az idő észlelése szubjektív és javarészt agyunk sebességétől függ. Fiatalkorunkban az agy gyorsan észleli és dolgozza fel az információkat, ezért tűnik úgy, mintha lassan telne az idő. Ahogy azonban öregszünk, az agyunk egyre lassabban dolgozik és ennek köszönhető az, hogy úgy tűnik, mintha szó szerin repülne az idő.
MI OKOZZA A DÉJÀ VU ÉRZÉST?
A déjà vu vagy paramnézia az a jelenség, amikor valaki úgy érzi, hogy az éppen történő helyzetet már korábban átélte, az adott esemény korábban már megtörtént volna vele, ugyanakkor a korábbi átélés körülményei vagy akár megtörténtének ténye bizonytalanok. Sigmund Freud úgy vélte, hogy ez egyfajta elfelejtett emléknek vagy egy nagyon erős titkos vágynak köszönhető.
A modern idegtudósok azonban úgy vélik, hogy a déjà vu érzés valójában egy rövid távú diszfunkciónak köszönhető az agyműködésünkben, amit főként a stressz és a fáradtság okozhat. Ilyenkor az agyunk összezavarodik és nehezebben képes befogadni az új információkat: megpróbálja azokat a memóriánkban tárolt korábban megtörtént eseményekhez társítani.
MIÉRT NEVETÜNK?
Mivel a nevetés eredete jórészt tudattalan, nehéz eldönteni, melyek az okai. Irenäus Eibl-Eibesfeldt osztrák etológus elmélete szerint a nevetés azokból az agresszív hangadásokból és grimaszokból ered, melyeket az ellenség, a betolakodó elűzése után hallattak. Eibl-Eibesfeldt és más etológusok kutatásainak sora bizonyította be, hogy az egyik legemberibbnek tartott viselkedésforma, a mosoly nem tanult viselkedésforma, nem a kultúra hatására alakul ki. Azokon a vakon és süketen született gyermekeken is, akik örökös csöndben és sötétségben nőnek fel, és nem tudják környezetük viselkedését utánozni, megfigyelhető a mosoly és a nevetés, akárcsak ép látással és hallással született társaiknál.
Kevesen tudják, de nemcsak a boldog és örömteli pillanatok képesek nevetést kicsikarni belőlünk, valójában sokszor félelmükben is nevetnek az emberek. Ettől függetlenül a nevetés maga rendkívül egészséges, 15 perc nevetéssel például annyi kalóriát égethetünk el, amennyi egy közepes méretű csokoládéban található.
A tudósok úgy tartják, hogy a nevetés először körülbelül 2-4 millió évvel ezelőtt jelenhetett meg, és akkor leginkább még a levegő gyors be- és kilégzésére emlékeztetett. Nevetés közben egyébként 80 arcizmunk dolgozik egyszerre.
