Az esemény méréseinek feldolgozása során kiderült, a kitörés 800 másodperce elég volt, hogy megváltoztassa a bolygónk ionoszféráját.
A Föld légkörének felső része, aminek legfelsőbb igencsak ritka része még a Nemzetközi Űrállomás pályáját is magába foglalja, az ionoszféra. Kutatók kimutatták, hogy egy több mint 2 milliárd fényévre lévő felrobbanó csillag közvetlen hatással volt rá a közelmúltban.
Az esemény a GRB 221009A néven ismert gammasugár-kitörés (GRB – Gamma-Ray Burst) volt. Ez volt a valaha látott legerősebb ilyen jelenség, aminek rekordértékét tavaly erősítették meg. Egy új tanulmány azt mutatta ki, hogy a GRB milyen hatással volt bolygónk légkörére, és a tudósok megdöbbentek, amikor rájöttek, hogy
Az Európai Űrügynökség (ESA) Nemzetközi Gammasugár Asztrofizikai Laboratóriumának (Integral) megfigyelései kimutatták, hogy a kitörés 800 másodperce alatt megváltoztatta az ionoszféra elektromos mezőit, egészen a bolygónkhoz legközelebb eső rétegekig.
„Valószínűleg ez volt a legfényesebb gamma-kitörés, amit valaha észleltünk” – mondta Mirko Piersanti, a L'Aquila Egyetem vezető szerzője az IFLScience-nek e-mailben küldött nyilatkozatában.
„Az 1960-as évek óta mérjük a gamma-kitöréseket, és ez a valaha mért legerősebb” - tette hozzá Pietro Ubertini, a Nemzeti Asztrofizikai Intézet társszerzője, az Integral IBIS műszerének vezető kutatója.
Statisztikailag egy olyan erős GRB, mint a GRB 221009A, csak 10 000 évente egyszer érkezik a Földre. Olyan erős volt, hogy bekapcsolta a villámdetektorokat Indiában, és sok órán át zavarta az ionoszférát.
„Elképesztő. Olyan dolgokat láthatunk, amelyek a mélyűrben történnek, de hatással vannak a Földre is” - mondta Erik Kuulkers, az ESA projekttudósa.
Az ionoszféra zavarát kezdettől fogva felismerték, de valódi kiterjedése csak akkor vált világossá, amikor a kutatók elkezdték elemezni az adatokat.
„Azt mondhatjuk, hogy az ionoszféra alacsonyabb magasságokba 'költözött', és ezt észleltük abban is, hogy a rádióhullámok hogyan pattogtak az ionoszféra mentén" – magyarázta Laura Hayes, az ESA napfizikusa, aki még 2022-ben tette közzé az ionoszféra változásainak első méréseit.
Az ionoszférára gyakorolt hatás elgondolkoztatja a tudósokat, vajon egy ilyen esemény károsíthatja-e az ózonréteget, esetlegesen tömeges kihalást okozva. Egy ilyen esemény, ha egy távoli galaxisban történik (mint a mostani), valószínűleg nem vezet kataklizmához,
Ahhoz, hogy jobban megértsük egy ilyen forgatókönyv valószínűségét, a kutatóknak meg kell érteniük az ionoszféra és a GRB-k közötti kapcsolatot, ezért a tudósok tovább elemzik a GRB 221009A adatait.
