1 millió 848 ezer 648 forintot fizetett be a Budapesti Közlekedési Központnak (BKK) egy bliccelő - tudtuk meg a BKK-tól. Nem ő volt az egyetlen, akinek a lógások miatt mélyen a zsebébe kellett nyúlnia tavaly, az öt legnagyobb egyösszegű befizetés így alakult:
- 1 848 648 Ft
- 1 792 069 Ft
- 1 745 977 Ft
- 1 462 081 Ft
- 1 332 905 Ft
Mellettük több százan fizettek be a BKK-nak több mint 100 ezer forintot. A közlekedési vállalat tájékoztatása szerint tavaly mintegy 220 ezer esetben büntettek meg - hivatalosan: pótdíjaztak - utasokat. 2017-ben a megbüntetett utasok száma még 250 ezer volt.
Tavaly ehhez képest:
- 75 394 eset a helyszínen le is zárult a 8 ezer forintos pótdíj megfizetésével. Csak ebből több mint 603 millió folyt be a BKK-hoz.
- A többi esetben lehetőséget biztosítottak a bérlet utólagos bemutatására, ezzel összesen 11 304 ügyfél élt.
- 12 177-en választották a kedvezményes, utólagos pótdíjbefizetést. Ha a bliccelő 2 munkanapon belül személyesen, a kiemelt ügyfélközpontokban rendezi pótdíját, 8 ezer forinttal megúszhatja a lógást. Ha nem, jóval többet kell fizetnie: 30 napon belül 16 ezer, azon túl 32 500 forintot. Halasztott pótdíjbefizetésekből összesen 1 milliárd 854 millió forint érkezett a közlekedési központhoz.
2018-ban a pótdíjbefizetésekből összesen 2 milliárd 457 millió forint került a BKK kasszájába, gyakorlatilag ugyanannyi, mint 2017-ben. A Világgazdaság tavaly arról írt, hogy a központ 2016-ban 1,5 milliárd, 2017-ben pedig 2,4 milliárd forintot szedett be a bliccelőktől.
2018-ban a fizetési felhívás ellenére sem fizető pótdíjazottakkal szemben 33 403 esetben kezdeményezték fizetési meghagyás kibocsátását. A közjegyzők által elrendelt fizetési meghagyások csaknem 2 százaléka a kötelezett ellentmondása miatt bíróságra került. A BKK szerint az utasok többsége ugyan csak egy-egy alkalommal mulasztja el a jegy- vagy bérletvásárlást, de
vannak olyanok is, akik havonta 10-20 pótdíjat begyűjtenek, és ezzel több százezer vagy akár több millió forintos tartozást halmoznak fel.
A közlekedési központ mindent egybevetve jó évet zárt: ahogyan a Világgazdaság cikke alapján beszámoltunk róla, az előzetes adatok alapján 2018-ban 65,7 milliárd forintra nőtt a BKK menetdíjbevétele, ez 1,3 milliárd forinttal haladja meg a 2017-es értékesítési adatokat. Továbbra is a természetes személyeknek szóló havibérlet a legkeresettebb, ebből a BKK 4,4 milliót adott el 2018-ban, innen származik a jegyárbevétel csaknem fele. Vonaljegyekből 18,3 milliót vásároltak az utasok.
A növekvő jegyeladások mellett az ellenőrök zárólétszáma csökkent: míg 2017 decemberében 226 aktív jegyellenőrrel és 64 fő HÉV-jegyellenőrrel dolgoztak, addig 2018 év végére 205 jegyellenőr és 58 HÉV-jegyellenőr kérte a jegyeket és bérleteket.
A BKK szerint nem túlzó a pótdíjazás
Korábban az Index értesülése alapján mi is beszámoltunk a Budapesti II. és III. kerületi Bíróság 2017-es, meglepő ítéletéről: elmeszelték a BKK egy megbüntetett utassal szembeni pótdíjkövetelését. Az utast 2015-ben bírságolták meg a BKK ellenőrei, majd egy évvel később fizetési meghagyásos eljárást kezdeményeztek ellene, a bliccelő azonban perre vitte az ügyet. A bíróság a kiszabott 32 ezer forintos pótdíjat összehasonlította a parkolási pótdíjjal, és megállapította, hogy a vonaljegyhez képest 92-szeres fizetési kötelezettség sérti a polgári törvénykönyvet, és elutasították a közlekedési cég követelését.
Az Index megkeresésére az eset után a BKK közölte: nem hajlandóak változtatni a pótdíjak mértékén, mert álláspontjuk szerint az nem tisztességtelen és egyetlen bírói ítélet nem tekinthető konzekvens gyakorlatnak. A BKK szerint a menetdíjak és pótdíjak megállapítása a jelenlegi jogi környezetnek megfelelően zajlik, amiről az utasokat jogszabályi határidőn belül tájékoztatják. A társaság 2015-ben döntötte el, hogy szigorúbban lép fel a jegy és bérlet nélkül utazókkal szemben és hatékonyabbá teszi a bliccelésekből fakadó pótdíjtartozások behajtását.
Kiemelt kép: Máthé Zoltán / MTI
