Egy dologban republikánusok és demokraták egyetértenek: Joe Biden demokrata elnökjelöltre több amerikai fog szavazni a keddi elnökválasztáson, mint az újraválasztására készülő
Donald Trump amerikai elnökre. És azt is mindenki tudja, ez nem jelenti azt, hogy Biden meg is fogja nyerni az elnökválasztást, a demokrata Hillary Clinton
négy éve például majdnem hárommillió szavazattal többet kapott, mint Trump, mégis alulmaradt. Ennek oka az a választási rendszer, amellyel eldöntik, hogy ki legyen az Egyesült Államok elnöke.
Az elektori rendszer
Az USA-ban ugyanis nem az egész országban leadott szavazatokat összeadva döntik el, ki nyerte az elnökválasztást. Erre egy egyedi módszert alkalmaznak, az elektori rendszert.
Az első dolog, amit észben kell tartani, hogy az Amerikai Egyesült Államok ötven állam szövetsége. Arról pedig, hogy ki legyen szövetség vezetője, azaz az amerikai elnök, az államok döntenek.
Minden egyes államnak adott számú elektori szavazata van.
Minél népesebb egy állam, annál nagyobb beleszólása van a választásba: a legtöbb elektori szavazata Kaliforniának (55) és Texasnak (38) van, míg a legkisebb államoknak mindössze három.
Összesen 538 elektori szavazaton osztoznak a jelöltek, és az lesz a győztes, aki eléri a 270-et.
Két állam (Nebraska és Maine) kivételével az összes államban a "győztes mindent visz" elve érvényesül, azaz a legtöbb szavazatot szerző jelölt megkapja az állam összes elektori szavazatát.
Így Kaliforniában hiába szavaztak 2016-ban 4,4 millióan a republikánus Trumpra, az állam mind az 55 elektori szavazata a 8,7 millió voksot szerző demokrata elnökjelölté, Hillary Clintoné lett.
Ugyanígy Texasban gyakorlatilag "eltűnt" a Clintonra leadott 3,8 millió szavazat, hiszen az állam 38 elektori szavazata a 4,6 millió voksot szerző Trumpé lett.
Még csak az sem szükséges, hogy a győztes jelölt megszerezze a szavaztok több mint felét. 2016-ban Trump például úgy kapta meg Pennsylvania állam húsz elektori szavazatát, hogy a szavazatok 48,2 százalékát adták le rá. Clinton 47,5 százalékot
kapott, míg Gary Johnson, a Libertariánus Párt elnökjelöltje 2,4 százalékot.
Ahol eldől az elnökválasztás sorsa
Az államok nagy részében előre tudni lehet, hogy melyik jelöltre fognak szavazni a választók: vannak biztosan republikánus (Mississippi, Oklahoma vagy Alabama) és biztosan demokrata államok
(Kalifornia, New York vagy Washington) államok, ahol a választók többsége évtizedek óta ugyanannak a pártnak a jelöltjét választja.
Ezekben az államokban jóformán nem is szoktak kampányolni a jelöltek, inkább csak arra a maroknyi államra koncentrálnak, amelyek választásról választásra ingadoznak a két párt jelöltje között.
A csatatér államok száma választásról választásra picit változni szokott. Az alábbi térképen azt lehet látni, hogy a 2000 óta tartott négy elnökválasztáson melyik államok szavaztak ugyanarra a
jelöltre.
Ez azonban még nem jelenti azt, hogy az elmúlt öt elnökválasztáson ugyanannak a pártnak a jelöltjére szavazó 38 állam mindegyikében teljesen biztosan meg lehet mondani, hogy ezúttal ki nyer. A
megbízhatóan republikánusnak számító Arizona már négy éve is kérdéses volt, az 1992 óta
demokratára szavazó Michiganben pedig végül a republikánus Trump nyert 2016-ban. Az idén pedig
nagy meglepetésre az elmúlt negyven évben biztosan republikánusnak számító Texasban lett szoros a
verseny.
A bebetonozott államok
Az alábbi térképen azokat az államokat lehet látni, amelyekben biztosan a demokrata vagy a republikánus elnökjelölt fog győzedelmeskedni. Így Biden 210, míg Trump 112 elektori szavazatra
biztosan számíthat.
A csatatérállamok
Trump tavaly még 150 elektori szavazatra számíthatott biztosan: a különbség Texas, a Kalifornia után a második legtöbb elektori szavazattal rendelkező állam, ahol az idén nem lehet előre
egyértelműen kijelenti, hogy a republikánus jelöltre fognak szavazni. Azonban ez nem jelenti azt, hogy Texasban, vagy a fenti térképen nem kiemelt államok mindegyike valódi csatatérállamnak
számít.
Ha szeretnék megtudni, melyek azok az államok, ahol a legszorosabb a küzdelem, a közvélemény-kutatások, valamint az elismert elemzőközpontok előrejelzései segíthetnek, de a legjobb módszer azt
megnézni, hogy a két jelölt kampánya melyik államokra koncentrál. Ők ugyanis nem a nyilvános, és nagy (akár négy-öt százalékos) hibahatárral dolgozó közvélemény-kutatások alapján tervezik meg
választási hadjáratukat, hanem sokkal pontosabb belső felmérések alapján.
A koronavírus-járvány miatt kevesebb volt a kampányrendezvény a szokásosnál, így a jelöltek még jobban meggondolták, hogy melyik államokban tartanak eseményeket, így még jobban lehet látni,
hogy melyek az igazi csatatérállamok. Ehhez a FairVote nevű választási szervezet gyűjtését használtuk.