Szakértők meghallgatásával folytatódott kedden a Szombathelyi Törvényszéken a bőnyi rendőrgyilkossággal vádolt Győrkös István ügye. A nyugdíjas férfit azzal vádolják, hogy megölt egy őrnagyot, amikor gépkarabélyával rálőtt a házkutatást végző rendőrökre.
A keddi tárgyaláson a pszichológus és pszichiáter szakértő is egyetértett abban, hogy a férfi nem szenved elmebetegségben, elmondásuk szerint magas intelligenciával rendelkezik és semmi sem gátolta cselekedetei következményeinek felismerésében.
Győrkös védekezését támasztották viszont alá azok a szintén orvosszakértői vélemények, amelyek szerint első kihallgatása idején a férfi olyan gyógyszerek hatása alatt állt, amelyek befolyásolhatták a tudatát, viselkedését, a kérdésekre adott válaszait. Győrkös Istvánt ugyanis a rendőrökkel vívott tűzharcban találat érte, kórházba szállították, műtéten esett át. Orvosi ellátása során nagy dózisban kapott altatókat és nyugtatókat, amelyek a szakértő szerint hatással lehettek rá a bűncselekmény napján történt első rendőri kihallgatása során is.
A fegyverszakértői véleményt vitatva Győrkös István a keddi tárgyaláson továbbra is azt hangoztatta: semmi nem bizonyítja, hogy az ő fegyveréből származó lövedék oltotta ki a rendőrtiszt életét, mert a rendőrök is lőttek. Megjegyezte azt is: le akarta rakni a kezében tartott fegyvert, de eltalálták, s a fegyver eközben elsült.
Győrkös azt kérdezte a szakértőtől, vajon miért nem találtak DNS-nyomokat azon a lövedéken, amely a szakvélemény szerint átment a sértett fején és egy fa keretbe fúródott. A szakvéleményben magyarázatként ugyanis az állt, hogy a lövedék a fába csapódva annyira felforrósodott, hogy az esetleg rajta lévő DNS "eliminálódott". Ezt az állítást viszont a tárgyaláson jelen lévő független genetikai szakértő is megkérdőjelezte, mondván, akkor is vizsgálható a DNS, ha nagy hőhatás éri. Ezután szakértői kérésre törölték a szakvéleményből a vitatott részt.
A fegyverszakértő viszont megerősítette kollégája szakvéleményét, amely szerint a vádlott által használt AMD 65 típusú gépkarabélyból származott a halálos lövés. Magyarázata szerint az ilyen típusú fegyverekből kilőtt lövedék rövid távolságon még instabil, emiatt másfajta roncsolást okoz, mint a simán célba érkező lövedék. Rámutatott arra, hogy a lövés pillanatában Győrkös és az őrnagy között egy méternél kisebb, mindössze 30-80 centméternyi volt a távolság.
Szavai szerint a rendőrök 9 milliméteres szolgálati pisztolyából származó lövedék ólommagvas, fém borítású, ezért nem fordult volna el és nem ilyen roncsolást okozott volna a koponyában. Kitért arra is, hogy onnan, ahol a rendőrök álltak, szerinte nem jöhetett a végzetes lövés. Győrkös szerint a szakértői vélemények zavarosak, nem adnak megfelelő válaszokat a feltett kérdésekre, nem bizonyítanak semmit. Varga Roland bíró kedden délután lezárta a bizonyítási eljárást, így csütörtökön elhangzanak majd a perbeszédek, pénteken pedig várhatóan határozathozatal következik.
